Havi archív: 2013. március

Már 31

Legyek bár vendég a hazámban

Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.)[1] Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja. Legyek bár vendég a hazámban és koldus a föld kerekén, a szépnek, amit láttam, így is örök gazdája vagyok én. Bolondok Menjetek máshoz vigaszért! Paphoz! Nőhöz! Akárhova! Aki …

Olvass tovább »

Már 30

Különös táj a lelked

Paul Verlaine (Metz, 1844. március 30. – Párizs, 1896. január 8.) francia parnasszista és szimbolista költő. Különös táj a lelked: nagy csapat álarcos vendég jár táncolva benne; lantot vernek, de köntösük alatt a bolond szív mintha szomorú lenne Holdfény (részlet) Dalolnak, s zeng az édes, enyhe moll: életművészet! Ámor győztes üdve! De nem hiszik, amit …

Olvass tovább »

Már 29

Hunyadi Mátyás királlyá választása

„Merem mondani, hogy a magyar dolgok kezdetétől fogva királyválasztás annyi örömmel és annyi dicsőséggel még nem ünnepeltetett.” (Thuróczy János) 1458. január 24-én választották meg Magyarország királyának a 15 – más számítások szerint 17 – esztendős Hunyadi Mátyást (ur. 1458-1490), a törökverő hadvezér, Hunyadi János fiát. A legenda szerint Mátyást a Duna jegén türelmetlenül várakozó budai …

Olvass tovább »

Már 28

Debelyacsa

A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE 1794-ben a megműveletlen földekre, ahol burjánzott a gaz, a katonai kincstár hódmezôvásárhelyi, szentesi, makói és gyomai református vallású magyarokat telepíttet e helyre, aminek mai neve: Debelyacsa. A telepítési terv szerint az egyes családok kb. Egy-egy sessióra tarthattak igényt és egy fertalynyi földre házhelynek. Egy sessió 4 fertalyból állot egy fertály 8 és …

Olvass tovább »

Már 27

LEVÉL AZ ÖRÖK IGAZSÁGHOZ

II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.) a Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem Rákóczi államát jogilag az 1705-ös szécsényi országgyűlés alapozta meg. Erdéllyel való viszonyát külön szerzõdésben szabályozták. Belpolitikában a rendi konfedereció és a vallási tolerancia jellemezte, külpolitikában a jó békére törekedtek. Az országgyűlésnek felelõs vezérlõ fejedelem – …

Olvass tovább »

Már 26

Válaszúton született…

Kallós Zoltán (Válaszút, Románia, 1926. március 26. –) Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti, Néprajzi Tagozatának tagja (2005). Munkássága A kolozsvári Református Kollégiumban volt egy magyar szakos felügyelő tanárunk, Nagy Géza. Ő szombat esténként, fürdés után mesét olvasott nekünk, karácsonyi énekekre, népdalokra tanított minket. Nála hallottam az első Pátria-lemezfelvételeket. Azt a …

Olvass tovább »

Már 25

A kormányzó

Hunyadi János (1407 körül– Zimony, 1456. augusztus 11.) középkori magyar földesúr és hadvezér, a „nagy törökverő”. Kormányzó (régens), a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére; Hunyadi Mátyás apja. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal 1445-ben Hunyadi Jánost az öt főkapitány egyikévé, az országos tanács tagjává, 1446. június 5-én pedig a kiskorú V. László király mellé …

Olvass tovább »

Már 24

Az örömhír ünnepe

Milyen szép a hegyeken annak a lába, aki jó hírt hoz; aki békét hirdet, örömhírt hoz, és kikiáltja a szabadulást. Aki azt mondja Sionnak: »Királlyá lett a te Istened Septuaginta Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium(részlet) „Üdvözlégy, Mária!” Gábriel (Gábor) arkangyal, Isten küldönce a „jó hírt”, az evangéliumot hozza a gyermektelen asszonyoknak. Nemcsak a keresztényeknél, hanem már a …

Olvass tovább »

Már 23

Hamvas Béla

Hamvas Béla, (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros. “Ahol nincs hagyományos forma, sem vallás, sem művészet nem bontakozhat ki” (Hamvas Béla: Az öt géniusz) Hamvas Béla életműve a magyar szellemi életben kiemelkedő jelentőséggel bír. Ő volt az egyike, aki Magyarországon utat nyitott az egyetemes emberi tradíció …

Olvass tovább »

Már 22

Johann Wolfgang von Goethe

Vágyaink a bennünk szunnyadó képességek előhírnökei. Johann Wolfgang von Goethe (Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, művészetteoretikus, természettudós, jogász és politikus. A német irodalom egyik klasszikusa, a világirodalom egyik legnagyobb költője. A líra, a dráma és az epika műfajában egyaránt remekművek sorát alkotta. Idézetek az emberről: …

Olvass tovább »

Régebbi bejegyzések «