Havi archív: 2013. szeptember

Sze 30

A népmese napja Magyarországon

A népmese a szóbeli költészet legnagyobb műfajcsoportjainak egyike, évszázadok során létrejött és alakult történet, aminek mondanivalója valami általános, örök érvényű igazság. 2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen …

Olvass tovább »

Sze 29

Gritti Alajos végzete

Gritti Alajos (néhol Lajos, eredeti nevén Lodovico vagy Ludovico Gritti) (Konstantinápoly, 1480 ? – Medgyes, 1534. szeptember 29.) velencei kereskedő, bankár és politikus. I. Szulejmán oszmán szultán egyik minisztere, Paragli Ibrahim pasa bizalmasa, Magyarország kormányzója 1530–34-ig. Apja Andrea Gritti, aki 1523 és 1538 között velencei dózse volt. Anyjának kiléte azonban ismeretlen. Andrea Gritti egy görög …

Olvass tovább »

Sze 28

Kertész Andor

André Kertész (eredeti nevén Kertész Andor) (Budapest, 1894. július 2. – New York, 1985. szeptember 28.) magyar származású fotóművész. 31 éves korában teljesült álma, budapesti hivatalnokéletét a párizsi művészvilágra cserélte. Itt élte legboldogabb napjait, a Montmartre művészei között szabadon, kötöttségektől mentesen fotózhatott. Picasso, Piet Mondrian, Marc Chagall, Calder, Brassai, a filmes Eisenstein és más festők, …

Olvass tovább »

Sze 27

Edgar Degas

Edgar Degas (Párizs, 1834. július 19. – 1917. szeptember 27.) francia festőművész és szobrász. Amikor már nincs is tudatában annak, amit művel, csak akkor teszi a festő jól a dolgát. Francia festő és szobrász. Amikor a Louvre-ban Velázquez egy képét másolta, ismerkedett meg Manet-val, aki bevezette őt az impresszionisták köreibe. Az irányzat más követőitől azonban …

Olvass tovább »

Sze 26

Martin Heidegger

Martin Heidegger (Meßkirch, 1889. szeptember 26. – Freiburg im Breisgau, 1976. május 26.) a 20. századi német filozófia egyik legnagyobb hatású egzisztencialista képviselője. Szubjektív idealista, az egzisztencializmus egyik megalapítója. Egyaránt foglalkoztatta a filozófia, a teológia, a pszichológia és az irodalomtudomány. Műveiben sajátos nyelvezetet használt és új szóértelmezést alkotott meg. Gondolkodásának középpontjában a lét, a létező …

Olvass tovább »

Sze 25

Kiss Irén magyar író, költő, színműíró

Kiss Irén (Budapest, 1947. szeptember 25. – ) magyar író, költő, színműíró. Az irodalomtudományok kandidátusa (1992). MEGVÁLTÁS Merev, kenyérszín testedért föl kell kúszni a világfára. Oly magasan feszülsz, uram, oly messze nyúlik karjaid ága! Lábad a törzzsel egybenőtt. Valami csalafinta inda bokáidat jól összefonta. Két öklöd görcsösen szorítja a két otromba vasszeget, s amikor csuklódat …

Olvass tovább »

Sze 24

Asztaltáncoltatás

Ez  a kép csak illusztráció Asztaltáncoltatás Az asztaltáncoltatás során a szeánsz résztvevői kezüket lapjával az asztalra helyezik, ami a szellem megidézésekor elmozdul, esetenként fel is emelkedik a földről, és a levegőben lebeg. Ahogy Király József a Spiritizmus és okkultizmus című könyvében írja: “Az asztaltáncoltatás tömérdek alkalmat ad csaló manipulálásokra. Ismert módszer például, hogy a kabátujjba, …

Olvass tovább »

Sze 23

Coleridge Kubla kán

Kubiláj kán (1215. szeptember 23.–1294. február 18.), kínai császár, mongol hadvezér, a Mongol Birodalom nagykánja (1260–1294), a kínai Jüan-dinasztia alapítója és első császára (1279–1294) Nevét Kubláj, Kublaj és Hubilai kánként is említhetik, a török nyelvben Kubilay Han-nak ejtik. Tolui és Sorghaghtani Beki második fiaként jött a világra, Dzsingisz kán unokájaként. Bátyja, Möngke örökébe lépett 1260-ban. …

Olvass tovább »

Sze 22

A lét egyszerre iszony és csoda…

Faludy György (Budapest, 1910. szeptember 22. – Budapest, 2006. szeptember 1.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, író. A lét egyszerre iszony és csoda. Nincs rendező? Vagy van? Hol? Kicsoda? Az ismeret ma mindenkit magányos toronyba zár, ahol a téboly szálldos, hol nem lelünk hitet, harmóniát, gyógyszert a halál és a jövő ellen, sem vigaszt. Mentől többet …

Olvass tovább »

Sze 21

A magyar dráma napja

A magyar dráma napja A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik A MAGYAR DRÁMA NAPJÁt, annak emlékére hogy 1883-ban ezen napon volt Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatója a Nemzeti Színházban. A művet Paulay Ede állította színpadra. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar drámairodalom értékeinek …

Olvass tovább »

Régebbi bejegyzések «