«

»

jún 30

Georges Duhamel

1884 Június 30- án született Georges Duhamel francia író, költő

“Salavin nyárspolgár én együgyű. De nem hívő, hanem gondolkodó és kételkedő ember. Ebben a mivoltában a huszadik század emberének típusa. Állandóan szemben áll benne a két világ; Istené és az emberé. Lelke struktúrájába beleette magát a materializmus és képtelen észrevenni, hogy könyörület és emberiesség nem egyazon tőről fakadnak.”

Herceg János: Georges Duhamel: A napló

Georges Duhamel : Magányom

Mint két fa, mely egyforma szinte,
s egy horizont felé tekint,
megosztjuk táplálékunkat,
s ugyanegy szélben bókolunk.

Leszek még egyedül a földön,
most néven neveztelek?
Lemondtam a magányosságról,
mert karomba vettelek?

Mint szomszéd fáknak, levelünk
és gyökerünk egybefonódik,
s egy lelke, egy illata van
a szélnek, mely átjárja lombunk.

Magányomba fogadlak én!
Oly mély magány ez, oly nyugodt,
hogy kettős sóhajunk nesze
csöndjét fölverni túl erőtlen.

Két dús fa, két sugárban ontjuk
nedvünket a világos égbe,
párhuzamos szökőkutak,
külön létükbe száműzötten.

Mégis, ha támad a vihar,
összeboruló koronánk
közös zengét zeng, egy zenét,
s egyetlen vágyat vall csupán.

„Túlságosan tisztelem Isten eszméjét ahhoz, hogy őt tegyem felelőssé egy ilyen abszurd világért.”

[Je respecte trop l´idée de Dieu pour le rendre responsable d´un monde aussi absurde.]