A bíróságok napja

Bíráskodás régen
Első fejük (arkhon) az Árpád nemzetségéből sorban következő fejedelem,… és van két másik is, a jila (gyula) és a karcha (horka), akik bírói tisztséget viselnek, de van fejedelme minden “genea”-nak is.”
Első, név szerint is ismert karcha Bulcsú volt, akinek az apja Káli is ezt a tisztséget viselte.

Bíborbanszületett Konstantínusz; A birodalom kormányzásáról

(Megjegyzésem: A szabadságukat évszázadokig megörző székelyeknél a szék bírója hadvezéri funkciót is ellátott.)

A bíró szó – amely a bír ige folyamatos melléknévi igenévi alakja volt, majd később
főnevesült; eredeti jelentése ’hatalommal bíró’ lehetett(2) – az egyik legrégebbi jogi szakszavunk,
latin nyelvű alakjában (judex) már felleljük az Intelmekben, I. István és I. László törvénykönyveiben, illetve magyar nyelvű formájában – egyszerű vagy összetett, alap vagy továbbképzett
szóként, így bíróság megnevezéssel – a korai nyelvemlékeinkben.(3)
A bíróság szónak a nyelvünkben való fennmaradása ettől kezdve töretlen, az igazságszolgáltatás több évszázados történetében állandóan használt kifejezés az ítélkező testületek megnevezésére.(4)

2 ZAICZ GÁBOR (szerk.): Etimológiai szótár. Budapest, 2006, Tinta Könyvkiadó, 70. p.
3 KOVÁCS FERENC: A magyar jogi terminológia kialakulása. Budapest, 1964, Akadémiai Kiadó, 76–77. p.
4 Bővebben lásd BÓNIS GYÖRGY – DEGRÉ ALAJOS – VARGA ENDRE: A magyar bírósági szervezet és perjog története. Kieg. BÉLI GÁBOR. Zalaegerszeg, 1996

A középkori magyar államban volt külön egyházi és világi bíróság, mindkettőnek világosan elhatárolták a jogkörét. A legfőbb bíró a mindenkori király, őt követte az udvarispán, illetve nádor, aki a feladatkörét megosztotta az udvarbíróval. Ennek a mintájára működtek az ispánságok(vármegyék) bírói intézményei.
A városok és falvak vezetőit szintén bírónak nevezték, akik vezették a helység népét és a hatáskörükbe tartozó ügyekben ítélkeztek.
A rendi államunkban minden rendnek megvoltak a saját bírói intézményei.
Az egységes igazságszolgáltatás szervezeti és törvényi feltételei a dualizmus korában alakultak ki.
A modern polgári államban alapkövetelmény a törvényhozói, a kormányzati és a bírói hatalom szétválása.
A bírói hatalom független a parlamenttől és a kormánytól, de nem a hatályos alkotmánytól.

A bíróságok napját első alkalommal 2001-ben ünnepelte a bírói szervezet. Az OIT július 15-ét, a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóját nyilvánította a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapjává.

1869. évi IV. törvénycikk

a