1290. július 23

András herceget Magyarországra hozzák. Iniciálé a Képes krónikában.

Lodomér érsek két szerzetes megbízottja álruhában szöktette Andrást Bécsből Magyarországra és 1290. július  23-án Székesfehérvárott megtörtént a koronázás. A magyar szokásjognak megfelelő koronázási szertartás egy új mozzanattal bővült: az uralkodónak esküt kellett tennie egy felolvasott koronázási hitlevélre, melynek főbb pontjai szerint az egyház hű fia lesz, üldözi az ország rablóit és gyújtogatóit, gyarapítja Magyarországot és visszafoglalja elfoglalt részeit.

Az óbudai program

A birtokadományok felülvizsgálatát egy – a két érsekből, a püspökökből és az országgyűlés által delegált  nemesi tanácsosokból álló – testület végezte volna el. A nemességben mindemellett már ekkor felmerült az országtanács ellenőrzésének gondolata, mert megígértette a királlyal, hogy országos hatáskörű vezetőt – nádort, tárnokmestert, alkancellárt és országbírót – csak a nemesség tanácsa alapján nevez ki.

Az országgyűlésen tehát egy európai mércével mérve is korainak tekinthető rendi állam körvonalazódott, a program és a realitások között azonban – mint röviddel a gyűlés után nyilvánvalóvá vált – nagy volt a feszültség.

Wikipedia

1301. január 14- én “váratlanul” meghalt

“Letörött Szent István első magyar király nemzetségének, vérének, törzsökének atyai ágon kisarjadt utolsó aranyágacskája” – írta az egykori krónikás.

III. András királyban megvolt a szándék egy rendi állam kiépítésére, de a feladat végrehajtásához hiányoztak az eszközök.

Lásd a törvényeit!  III. András törvényei (1290-1291 és 1298)

a