I. Alarich Rómában

I. Alarich immáron harmadszor is megostromolta Rómát. 410. augusztus 24-én bevonult a városba, ahova a gallok óta nem lépett ellenség.

A gótok később büszkén hivatkoztak rá, hogy Alarich nem romboltatta le a várost “más barbárok szokásához hasonlóan”, de a katonái hat napig fosztogathatták, csak a keresztény templomokat kímélték. Az ekkor összeszedett kincsek képezték az alapját a későbbi gót királyi kincstárnak

Wikipedia

“A béke befejezésének most már mi sem állott útjában. Alarich Ravennához közeledett; de a császári udvar a dolgok szerencsés fordulatára újra a halogatáshoz folyamodott. Növelte Alarich bosszúságát, hogy egyik halálos ellenségét, Sarust, Honorius palotai szolgálatra alkalmazta. Minden tekintetet félretéve, a sértett gót király megint Róma ellen fordult s csakhamar, immár harmadízben, a város alatt termett. Árulás következtében az egyik kapu éjfélkor megnyílt s 410 aug. 24-én a gótok kürt- és dobszó mellett benyomultak a városba. Alarich szabad rablást engedett katonáinak; de egyszersmind megparancsolta, hogy kiméljék az ellenszegülést nem tanúsító polgárok életét és ne nyuljanak hozzá az apostolok templomaihoz. A vérengzés határt nem ismert, az utczák tele voltak holttestekkel. A legszebb műtárgyak, szobrok megsemmisültek s a paloták is sokat szenvedtek. Sallustius remek palotájának romjai még egy század mulva is tanúi voltak a gótok rettenetes pusztításának. A polgárok közül számosan menekültek a szigetekre és Afrikába; a kik pedig élve a barbárok kezei közé jutottak, azokat eladták rabszolgáknak.”

Forrás

a