A szabadságharc kezdete

1956. október 24., szerda

A reggeli órákban Budapestre érkezik Anasztasz Mikojan szovjet miniszterelnök-helyettes valamint Mihail Szuszlov, a szovjet kommunista párt (SZKP) KB titkára, s megbeszéléseket folytatnak a magyar vezetőkkel.
Rádióközlemény 8 óra 13 perckor: az MDP Központi Vezetősége (KV) megerősítette Gerő Ernőt első titkári megbízatásában. A miniszterelnök Nagy Imre lett. Jelentős személyi változások a KV-ben és a Politikai Bizottságban (PB).
Közzéteszik a KV felhívását.
Gyülekezési és kijárási tilalmat rendelnek el.
8 óra 45 perckor Nagy Imre miniszterelnöki rendelkezéseként beolvassák a rádióban a statáriumot.
Budapesten leáll a termelés, szünetel a tanítás.
9 órakor a rádió tudatja, hogy a szovjet alakulatok a magyar kormány kérésére közreműködnek a rend helyreállításában.
A főváros több pontján kialakulnak a felkelő csoportok centrumai: Széna tér (Szabó János), Baross tér (Nickelsburg László), Corvin köz (Iván Kovács László), Tűzoltó utca (Angyal István), Boráros tér és a Móricz Zsigmond körtér, továbbá Csepel és Újpest.
12 óra 10 perc: Nagy Imre rádióbeszédében a harcok beszüntetésére, nyugalomra hív fel és a kormányprogram megvalósítását ígéri.
Délután az Egyesült Izzóban megalakul a főváros első munkástanácsa.
20 óra 45 perc: Kádár János, az MDP PB tagja, KV titkára rádióbeszédében éles szavakkal ellenforradalmi, reakciós felkelésként ítéli el a megmozdulásokat.
Számos vidéki városban (így Debrecenben, Győrött, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Székesfehérváron stb.) tüntetésekre kerül sor, az ÁVH letartóztatásokkal, helyenként sortűzzel válaszol.
További szovjet fegyveres erő érkezik az országba.
A TASZSZ szovjet hírügynökség közleményt ad ki az ellenforradalmi lázadás leveréséről.

Forrás

a