François-Marie Arouet

Voltaire, eredeti nevén François-Marie Arouet (Párizs, 1694. november 21. – Párizs, 1778. május 30.) francia felvilágosodás kori író, költő és filozófus volt.

Voltaire élete a felvilágosodás nagy kalandregénye. Voltaire életműve a legnagyobb és a legnagyobb hatású irodalmi teljesítmény, amelyet “a fény százada”, a csillogó francia XVIII. század létrehozott. A francia forradalom a felvilágosodás filozófiájával, irodalmával és publicisztikájával kezdődik, ez volt a szellem forradalma, amely előkészítette a társadalom forradalmát s vele az európai polgári társadalmat. Ennek a felvilágosodásnak pedig ha voltak is nagyobb filozófusai, mint Voltaire, egyik sem volt olyan tömegeket mozgató hatású, íróként pedig vitathatatlanul ő áll az első helyen; szépprózája és publicisztikája mindmáig példát ad az emberséges célokért való nagy hatású írásbeli kiállásra.
………………………………………………………………………………………………..

Voltaire pedig úgy halt meg, hogy nyolcvannégy éves korában végre hazalátogatott Párizsába, ahol királyoknak kijáró pompával fogadták. A város házai előtt diadalkapu várta, a színházban az ő drámáját játszották, fogadás fogadást ért, pohárköszöntő pohárköszöntőt. Ebbe az ünneplésbe halt bele. Rosszul lett, ágyba fektették. Tudta, hogy vége. Ez volt a végső mondata, amelyet az egész világnak és az utókornak üzent: “Úgy halok meg, hogy imádom Istent, szeretem a barátaimat, megbocsátok ellenségeimnek, de gyűlölök minden üldöztetést.”

Forrás

Impromtu

Kell gondolkozni; ha nincs gondolat,
bár lelke van, az ember léte aljas;
kell szeretni, célt, értelmet ez ad:
az emberélet enélkül siralmas.

(Fordította: Jékely Zoltán)

Idézetek tőle

Az elmés mondások többnyire ismétlések.
Igazságot hirdetni, vagy hasznos dolgokat javasolni az embereknek, biztos módja annak, hogy üldözzenek minket.
Nem a szerelmet kell vaknak festeni, hanem az önhittséget.
Az élőknek méltányossággal tartozunk, a holtaknak csak az igazsággal.
Egyáltalán nincs véletlen: minden megpróbáltatás büntetés vagy jutalom vagy előrelátás.
A kétségbeesés már sokszor nyert csatát.
Az ember nem kívánhatja azt, amit nem ismer.
Az igazi lángész kiváltsága, hogy büntetlenül követhet el nagy hibákat.
A férfiak minden okoskodása sem ér fel egy asszony egyetlen érzelmével.
Mi az optimizmus? Konokul azt állítani, hogy minden jól van, amikor rosszul vagyunk.
Isten, szabadíts meg a barátaimtól! Ellenségeimmel magam is elbánok majd.
Minden embert a maga százada alakít ki; nagyon kevesen emelkednek koruk erkölcsei fölé.
Nincs az a rossz, amiből ne születne valami jó.
Azok a történészek, akik megjósolják a jövőt, méltatlanok arra, hogy megírják a múltat.
Furcsa egy szenvedély az, amellyel egynémely urak mindenképpen meg akarnak győzni minket arról, hogy nyomorultak vagyunk. Nem szeretem azt a kuruzslót, aki el akarja hitetni velem hogy beteg vagyok, azért, hogy eladja nekem a pirulát.
A háború, néhány év múltán, éppoly szerencsétlenségbe dönti a győzteseket, mint a legyőzötteket.
Minden műfaj jó, kivéve az unalmas műfajt.
Helyes dolog, ha felfedjük a hasznos könyvekben lévő tévedéseket: sőt, csakis ott kell keresnünk őket. Jó művel vitába szállni, ez megtiszteli azt; a többi nem érdemli meg ezt a megtisztelést.
Akinek látszunk, arról mindenki ítélhet, amilyenek valóban vagyunk, arról senki sem.
Igazságot hirdetni, vagy hasznos dolgokat javasolni az embereknek, biztos módja annak, hogy üldözzenek minket.
Nem tudom elfogadni, hogy minél többet gondolkozik az ember, annál boldogtalanabb. Ez csak azokra vonatkoztatva igaz, akik tévesen gondolkoznak.

a