A szellemi ember örök feladata

André Gide (Párizs, 1869. november 22. – Párizs, 1951. február 19.) francia író, esszéista.

Minden jobb- és baloldali diktatúra ellen megmaradni a szellemi szabadság hívének, védelmezőjének: ez a szellemi ember örök feladata.

Munkássága

Gide meg volt róla győződve, hogy küldetése van és eszméi mellett tanúskodnia kell. Azok az eszmék, amiket magáévá tett szemben álltak korának konvencióival és gyakran ellent is mondtak egymásnak. Az író gyakran győződött meg egyes nézetei helytelenségéről, így nem egyszer fordult elő, hogy szembefordult azzal, amiért korábban lelkesedett. De alakváltásai semmiképpen sem szeszélyes csapongások voltak, hanem az önmagát kereső író szárnypróbálgatásai.

Anyja szigorú, protestáns nevelése mély nyomokat hagyott az íróban. Egyrészt kialakította benne a fegyelem és szigor szeretetét, mely állandó követelményeket támasztott önmagával szemben, az áldozat vállalás erényét, amely etikájának egyik alapja lett. Ennek a nevelésnek köszönhetően ismerte meg a keresztény mitológiát is, melyet a görög mitológia mellett és azzal vegyítve, gyakran feldolgozott híres-hírhedt paraboláiban. De ennek a nevelésnek köszönhető, némely orvosok szerint, homoszexuális hajlama is, bár ez az állítás nem tűnik meginghatatlannak. Az mindenesetre igaz, hogy az anyja próbálta megóvni a rossz nők társaságától: mindent elkövetett annak érdekében, hogy fiának ne legyenek szerelmi kalandjai. Gide-ben valószínűleg anyja hatására alakult ki idegenkedése a vallással szemben is. Gyakran visszatérő probléma életművében, hogy miért el kell elfojtania természetesnek gondolt vágyait a vallás előírásai miatt?

Wikipedia

Idézetek

Ha valami nem untat, mindjárt azt hiszed, hogy nem elég mély.
Az előitéletek a civilizáció pillérei.
A becsületes polgárok elképzelni sem tudják, hogy valaki másként is lehet becsületes, mint ők.
Én olyannyira kételkedem mindenben, hogy azt gondolom, talán a kételkedés lehet az egyetlen kiindulópont; mert, gondolom, a kételkedésnek sose leszünk híjával. Mindenben kételkedhetem, bárminek a valóságában, de kételkedésem valóságában nem.

Forrás: Bölcsességek könyve, Szalay Könyvkiadó, 1999. ISBN 963-9178-27-6

Élete

a