okt 29

Boldog Nárcisz napot!

A Nárcisz név (görög-magyar) Jelentése: nárcisz virág.

Életfeladata, hogy óvja és védje családját. Számára is két út lehetséges, a siker és az anyagiak, vagy az otthon és a család. Mindegyikből szeretne, egyikről sem akar lemondani. Az egyik esetben törekszik a sikerre és a hatalomra, amelyet a társadalom elismer. Figyeli a környezetének a visszajelzéseit, csillogni és szerepelni akar. Szenvedélyesen kötődik az élet kínálta élvezetekhez. A másik választás esetén fontosak lesznek számára a család és az otthon sikerei. Társát kell segítenie az egzisztenciában, ezért csak alárendelt lehet. Párja biztosíthatja az anyagi jólétet, ő pedig a hátteret adja. Azonban így nem érzi közvetlenül a sikert és az elismertséget. A veszélyt is ezek a törekvések jelenthetik, hiszen ha öncélúvá válik, a sors fogja elvenni tőle a dolgokat. Csapdája az élvezetek túlzásai lehetnek.

Forrás itt

 

 

 

okt 27

Boldog Szabina napot!

A Szabina név ((latin) Jelentése: szabin nő

Életfeladata az emberek közötti kapcsolatok létrehozása. Folyamatosan szüksége van a környezetének változásaira. Nagyon szenvedélyes, de nem következetes és nem kitartó típus. Viszont sokszor roppant makacs. Minden helyzetben vidáman és optimistán tud viselkedni, bár ez gyakran a felelőtlenségét mutatja. A nehézségek sem tudják megingatni, nem lehet elvenni a kedvét, valahogy mindent megold. Ez vonzza az embereket, ezért népszerű. Gyakran a hívatást helyezi előtérbe, Ezek emberi kapcsolatokkal lehetnek összefüggésben. Olyan párkapcsolatra van szüksége, akire fel tud nézni és akit megbecsül. Széppé tudja varázsolni környezete napjait, ha érzi a szeretetet. Nem lehet semmire sem kényszeríteni, akkor bezáródik és változtat. Gyakran átlépi azokat a határokat, melyeket a környezete állít. Legnagyobb problémát a megbízhatatlansága okozhatja.

Forrás itt

okt 25

II. József kiadja türelmi rendeletét

1781. október 25-én adta ki II. József német-római császár és magyar király – Magyarországra és Erdélyre vonatkozó – türelmi rendeletét, melyben a felvilágosult abszolutizmus elvei szerint rendezte a királyság vallásügyét. A rendelet szabadabb vallásgyakorlást biztosított a protestáns és görögkeleti alattvalóknak, egyúttal pedig engedélyezte számukra a hivatalviselést is; az intézkedés később egyike lett azon három pátensnek, melyeket József halálos ágyán sem volt hajlandó visszavonni.

“Minthogy ő legszentebb felsége meg van győződve arról, hogy minden kényszer, amely az emberek lelkiismeretére erőszakkal hat, mindennél ártalmasabb, ezzel szemben az olyan helyes türelem, amilyet a keresztényi szeretet javall, mind a vallásra, mind az államra igen nagy haszon forrása, elhatározta, hogy e türelmet valamennyi császári és királyi örökös tartományában bizonyos törvényekkel erősíti meg. […] Minden olyan nyilvános vallásgyakorlattal nem bíró helyen, ahol van száz nem katolikus család, s ezeknek van elegendő, törvényes úton biztosított fedezetük imaházak, lelkészlakok, tanítólakások építésére, s ahol a lelkészek és tanítók megfelelő ellátásáról gondoskodni képesek anélkül, hogy a szolgáltató népet ezekkel a hozzájárulásokkal túlságosan megterhelnék, avagy a reá háruló közadók viselése szempontjából meggyengítenék, legyen szabad ugyanazon nem katolikusoknak, vagyis az ágostai és helvét hitvallásúaknak, avagy a görög szertartású nem egyesülteknek [lutheránusoknak, kálvinistáknak, görög keletieknek] magánimaházakat oly módon felépíteni, hogy ezeknek se tornyuk, se harangjuk, se közútról nyíló bejáratuk – olyan, amilyen a nyilvános templomoknak van – ne legyen; viszont mind e helyeken, mind pedig e településeken kívül szabadon meg kell nekik engedni ezenkívül azt is, hogy lelkészeket és tanítókat alkalmazzanak, a nekik szükséges épületeket felépíthessék, s ennek megfelelően nemcsak ezekben a magánimaházakban végezhessék el minden vallási gyakorlatukat, de elláthassák betegeiket is.”

Bővebben itt

 

 

okt 24

A világ Isten-szőtte szőnyeg, …

A világ Isten-szőtte szőnyeg,
Mi csak visszáját látjuk itt,
És néha – legszebb perceinkben –
A színéből is – valamit.

Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja.

Reményik Sándort a személyes és történelmi szenvedésekben megtisztuló, példaértékű életéért, és az ebből az erőből kincsekként születő verseiért tisztelték kortársai. Formai szempontból voltak nála nagyobb mesterei is a verselésnek a magyar lírában, de kevesen voltak, akik ennyire természetes hangon tudtak volna annyi értékes
gondolatot és nemes érzelmet közvetíteni, mint ő. Verseit angol, cseh, francia, lengyel, német, olasz, román, svéd, szlovák és horvát nyelvre fordították le, összes verseit 2005-ben a Luther Kiadó, a Polis Kiadó és a Kálvin Kiadó adta ki két kötetben.

Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tűz nyelje el Sodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.

 

 

 

okt 21

Kacusika Hokuszai fametsző, festő

Kacusika Hokuszai ((Hondzso,1760. október 21. – Aszakusza, 1849. május 10.) japán képzőművész, fametsző, festő.

Gyermekkorában könyvkereskedésben dolgozott, ezután egy műhelyben elsajátította a fametszés mesterségét. 1786-tól önállóan dolgozott. Mintegy harminc művésznevet használt, 1797-től kezdve már csak a Hokuszait. Hetven éves pályafutása során 40 000 körüli rajzot, metszetet és festményt készített, ennek ellenére szinte nyomorban élt. Körülbelül 500 könyvet illusztrált. Maga is írt népszerű regényeket, amelyek saját rajzaival, metszeteivel jelentek meg. 1796-ban megtanulta az európai perspektivikus szabályokat is. Művészete eljutott a korabeli Európába és népszerűvé vált, szerepe volt a Japán iránti érdeklődés felélénkülésében. Művészetének egyes jellegzetességei csodálatot keltettek Európában: a természet alapos megfigyelése, virtuóz rajzkészsége, a képeit jellemző rendkívüli finomság. A nyugati kritikának is köszönhető, hogy munkásságát a huszadik századra hazájában is méltóképpen elismerték. Egyik műve, amely ma a Monet egykori házában kialakított múzeumban látható, közvetlenül inspirálta az impresszionista festőt a Kert Sainte-Adresse-ben című képe megfestésére.

Wikipedia

Kacusika Hokuszai haikui

Somogyvári Zsolt fordítása

Akár egy szellem,
bebarangolom most a
nyári mezőket.

Szántai Zsolt fordítása

ÚJ LÉT

Mától szellemként
szállok, futok, lebegek
a nyári mezőn.

Végh József fordítása

Bolygó lélekként
járom majd
a nyári mezőt.

okt 20

Balassi Bálint születésnapja

Balassi Bálint (Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom–Szentkirály, 1594. május 30.) magyar költő, törökverő nemes. A magyar irodalom első klasszikusa

A rendkívül művelt költő tanul is az egész világtól, és mert igazi nagy költő, senkinek nem lesz az utánzója. A kor fél lábbal még a középkorban él, és Balassi ismeri a középkor lovagköltészetét is. Témavilága, akárcsak a lovagköltőké, világosan oszlik az akkor hagyományos három körre: vallásos, harci és szerelmes költészetre, vagy ahogy akkor mondották: istenes énekekre, vitézi énekekre és virágénekekre. Az élmény azonban már merőben újkori. Istenes énekeiben az áhítatos hinni akarás, a kétely, a lélek háborgása keveredik; egy nyughatatlan ember reménytelen vágya a benső nyugalomra. Vitézi énekei egyrészt a férfias kalandokat eszményítik, másrészt a friss nemzettudatot fejezik ki. virágénekei pedig a középkortól elszakadt újkori ember életvágyát, életszeretetét fogalmazzák meg az érzelem széles skáláján.

Bővebben itt

Az jó hírért, névért s az szép tisztességért
ők mindent hátra hadnak,
Emberségről példát, vitézségről formát
mindeneknek ők adnak,
Midőn, mint jó rárók, mezőn széllyel járók,
vagdalkoznak, futtatnak

Egy katonaének(részlet)

Ó én édes hazám, te jó Magyarország,
Ki keresztyénségnek viseled paizsát,
Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát,
Vitézlő oskola, immár Isten hozzád!

Búcsúja hazájától(részlet)

 

 

 

okt 19

Krassó György János

Krassó György János (Budapest, 1932. október 19. – Budapest, 1991. február 12.)

Életútja

Az 1956-os forradalomban részt vett a Rádió ostromában, majd a fegyveres és az illegális ellenállásban, valamint haláláig a különböző ellenzéki mozgalmakban. 1957-ben tízévi börtönbüntetésre ítélték, de 1963-ban amnesztiával szabadult. Emigrációjáig rendőri felügyelet alatt állt. Előadója volt az 1980 körül működő “repülő egyetemnek”, a Hétfői Szabadegyetemnek, 1981-ben 10 embert beidéztek, miután a szabadegyetemen megemlékezést szervezett az 1956-os forradalomról. 1982-ben „Magyar Október” névvel saját szamizdat kiadót hozott létre. 1985-ben Londonban meglátogatta haldokló bátyját – ekkor kért és kapott menedékjogot Nagy-Britanniában. A Szabad Európa Rádiónak és a BBC-nek dolgozott. Csak 1989-ben, Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésére tért vissza Magyarországra, de – Bokros Péter emlékezése szerint – csak egy súlyos csalódással lett gazdagabb (ld. itt). Megalapította a Magyar Október Pártot, amelynek a választáson való indulását a hatóságok adminisztratív úton akadályozták meg, ezáltal nem volt esélye, hogy bejuthasson a Parlamentbe. 1991-ben szívinfarktusban halt meg.

Wikipedia

Krassó György emlékére ültetett diófa Londonban.

okt 18

A szem csakis azt látja, amit az elme képes megérteni

Mottó: Gondolkodj cselekvő emberként, és cselekedj gondolkodó emberként.

Henri Louis Bergson (Párizs, 1859. október 18. – Párizs, 1941. január 4.) francia filozófus.

Munkássága

Filozófiáját híres könyveiben fejtette ki: Idő és szabadság (1889), Teremtő fejlődés (1907). A nevetés esztétikai oldalát bontja ki A nevetés (1900) című tanulmánya, mely a dráma- és prózairodalomra egyaránt nagy hatással volt. Pozitív metafizikát akart alkotni, amelynek egyetlen forrása a tapasztalás és az okoskodás lenne. Az élet csak egy magasabb rendű képességgel, az intuícióval fogható fel. A művész feladata, hogy az embereket szembeállítsa a mélyebb valósággal, amit az intuíció segítségével megismert – fejti ki esztétikai gondolataiban. Bergson időelmélete, az objektív és a szubjektív idő (“tartam”) megkülönböztetése (Tartam és egyidejűség, 1922) nagy hatást gyakorolt az irodalomra (lásd például Babits költészetét). Filozófiájának – amellyel a pozitivizmust támadta – központi gondolata a tudat idejének (a tartamnak) és az értelem idejének (a térbe vetített időnek) kettőssége. Az értelem szerepét csak a cselekvésben és a tudományos kutatásban ismerte el. A szellem területén az intuíciót tekintette a megismerés eszközének.

Babits Mihály: Bergson filozófiája itt

Bergson életlátása itt

 

 

 

okt 17

Az utolsó magyar államférfi

Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal,Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere. A reformkorban és a dualizmusban is meghatározó államférfi „a haza bölcse” és „a nemzet prókátora” titulust kapta.

Deák Ferencet egyik legnagyobb tisztelője Kossuth Lajos a “haza bölcsének” nevezte. Élete hazánk történelmének szerves részét képezi, hiszen a reformkornak is és a dualizmusnak is meghatározó államférfiát tisztelhetjük benne. Neki volt köszönhető a kiegyezés létrejötte és ezáltal hazánk történelmének egyik békés és sikeres korszaka is.

Forrás itt

Idézetek

Ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad.

A hatalom csak eszköz, végcél a népek boldogítása.

Csak a munka fejti ki, csak az tartja fel a testnek és léleknek erejét; csak munka tesz hasznossá magunk és polgártársainkra nézve.

 

 

 

okt 14

A Sivatagi Róka halála

Erwin Johannes Eugen Rommel (Heidenheim, 1891. november 15. – Herrlingen, 1944. október 14.) német tábornagy a második világháborúban, a Deutsches Afrikakorps első parancsnoka, a normandiai partraszállásnál a védekező német csapatok vezetője.

„Igen merész és ügyes ellenfél áll velünk szemben. Egy, a háború vérzivatarából kiemelkedő, nagy hadvezér”

Winston S. Churchill – Rommelről 1942 januárjában, a brit alsóházban mondott szava

A vég

Bár közvetlenül nem vett részt a Hitler elleni 1944. július 20-án végrehajtott merényletben, de tudomása volt egyes dolgokról és kapcsolatban állt összeesküvőkkel, ezért ő sem kerülhette el végzetét. 1944. október 14-én, a balesete utáni lábadozás közben, otthonában keresi fel két német tábornok, akik felajánlják neki, hogy ha önként vet véget életének, akkor nevét és családját megkímélik a meghurcolástól. Néhány órával később Erwin Rommel halott. Teljes katonai tiszteletadással, állami pompával temetik el, kapcsolatát az összeesküvéshez nem említik. A hivatalos magyarázat szerint az 1944. július 17-i támadás során szerzett sebesüléseibe halt bele.

Bővebben itt

 

 

Régebbi bejegyzések «

» Újabb bejegyzések