2014. december archive

A geometria Kopernikusza

Bolyai János rekonstruált portréja (Márkos Ferenc festménye) Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) magyar matematikus és hadmérnök. Bolyai Farkas fia és egyben leghíresebb tanítványa. A magyar tudomány legnagyobb alakja, az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza”, „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője”. Személyisége Jellememben két fő, uralkodó alapvonal volt egész …

Olvass tovább

Kemény János erdélyi fejedelem

Kemény János (Magyarbükkös, 1607. december 14. – Nagyszőlős, 1662. január 23.) erdélyi fejedelem. Uralkodása A császáriak és az erdélyi rendek egy részének felkérésére visszatért a politikába, 1660. november 22-én kiáltványban tudatta, hogy felveszi a harcot a törökök pártolta Barcsayval. Barcsay Gáspár, a fejedelem egyik testvére ellen, 1660. november végén, Örményesnél – a későbbi Marosörményesnél – …

Olvass tovább

A 19. század iskolaalapító magyar nagyasszonya

Veres Pálné, született: Beniczky Hermin (Lázi, 1815. december 13. – Váchartyán, 1895. szeptember 28.) a 19. század iskolaalapító magyar nagyasszonya, az Országos Nőképző Egyesület alapítója. Veres Pálné „Felhívás nőknek” című írásával lépett a nagyközönség elé – a Jókai Mór által szerkesztett Hon 1865. október 28-i számában megjelent cikk pedig a magyarországi nőmozgalom nyitánya lett. A …

Olvass tovább

A festés számomra betegség, mámor

Edvard Munch (Löiten, 1863. december 12. – Aker (Oslo), 1944. január 23.) norvég expresszionista festő. Stílusa, hatása Edvard Munch az expresszionizmus egyik első képviselője volt. Művészetét szorongás, elvágyódás, pesszimizmus és borzalomlátás jellemzi. A francia iskolához vonzódott már indulásakor is. A plein air foglalkoztatta. Németországi tartózkodása alatt egyértelműen vezető egyénisége lett a szecessziós mozgalomnak. 1907 után …

Olvass tovább

A szenvedélyes érzelmek és fájdalmak költője

Alfred de Musset (Párizs, 1810. december 11. – Párizs, 1857. május 2.) francia költő, drámaíró. Művészete Musset műveinek hangvétele sokszor könnyeden ironikus, de elsősorban a szenvedélyes érzelmek és fájdalmak költője. Legszebb lírai költeményeit a George Sand iránti szerelme, majd a szakítás fájdalma ihlette. Prózai főműve A század gyermekének vallomása (1836). Költői főműve az Éjszakák (1833-37) …

Olvass tovább

Bem apó

Bem József, a székelyek Bem apója (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel és magyar honvéd altábornagy Az erdélyi hadjárat Bem altábornagy határozott intézkedéseivel rövid idő alatt újrarendezte a szétzilált, Erdélyből szinte teljesen kiszorult – a Csucsai-szorosnál álló – erdélyi hadsereget (tavasztól VI. honvéd hadtest) –, majd Puchner tábornok, erdélyi főhadparancsnok támadását …

Olvass tovább

Légy ura indulatodnak, mert ha az nem engedelmeskedik, parancsolni fog

Quintus Horatius Flaccus (Venusia, ma Venosa, Olaszország, Kr. e. 65. december 8. – Róma, Kr. e. 8. november 27.) római költő. Élete Egy dél-itáliai kisvárosban, Venusiában született, apja felszabadított rabszolga. Felszabadítása után apja Rómába költözött, ahol ingatlanközvetítőként tevékenykedett. Az így keresett pénzéből fiát a legjobb tanítókhoz küldte. 45 körül Horatius filozófia tanulmányokat folytat Athénban. Caesar …

Olvass tovább

Rosti Pál földrajztudós, néprajztudós, fotográfus

Rosti Pál – Székely Bertalan festménye (1862) Rosti Pál (Pest, 1830. november 29. – Dunapentele, 1874. december 7.) földrajztudós, néprajztudós, fotográfus, az MTA levelező tagja. Életpályája Rosty Pál egy köznemesi családban született. Apja, Rosty Albert (1779-1847) Békés vármegye főjegyzője, majd alispánja. Anyja Eckstein Anna. Az ifjú Rostit a polgári forradalom és szabadságharc lelkesítette, a Károlyi-huszárezredben …

Olvass tovább

Szabó Lőrinc: Esik a hó

Esik a hó Szárnya van, de nem madár, repülőgép, amin jár, szél röpíti, az a gépe, így ül a ház tetejére. Ház tetején sok a drót: megnézi a rádiót, belebúj a telefonba, lisztet rendel a malomba. Lisztjét szórja égre-földre, fehér már a város tőle: fehér már az utca, fehér már a muszka, pepita a néger, …

Olvass tovább

Tóth Krisztina költő, író, ólomüvegablak-festő művész

Tóth Krisztina (Budapest, 1967. december 5. –) magyar költő, író, műfordító, ólomüvegablak-festő művész. Életpályája Képzőművészeti érdeklődésének kialakulásában nagy szerepet játszott családja: édesanyja ötvös, nagyapja grafikus volt. 1986-ban érettségizett a Képzőművészeti Szakközépiskolában szobrász szakon, majd az ELTE bölcsész karán, magyar-történelem szakon kezdte meg tanulmányait. 1992-től ösztöndíjasként két évet töltött Párizsban. 1993-ban szerzett diplomát, majd 1994 és …

Olvass tovább