Yves Montand

Yves Montand (Monsummano Alto, Toszkána, Olaszország, 1921. október 13. – Senlis, Franciaország, 1991. november 9.) francia sanzonénekes és filmszínész volt. Eredeti neve Ivo Livi.

Életpályája

Yves Montand a külföld szemében sokáig a francia férfieszmény megtestesítője, de szülei olasz bevándorlók voltak. Yves Montand az 1940-es évek közepétől kezdett sanzonokat énekelni. Édith Piaf is felfedezte tehetségét, s nagylelkűen segítette. Yves Montand volt az első, aki szakított a színpadi öltözködés hagyományaival, az öltönnyel, nyakkendővel, „ingujj”-ban állt ki a színpadra. Rendkívül sikeres volt mint sanzonénekes, de hamar kezdte vonzani a film is.
A film terén első és talán legnagyobb sikere A félelem bére (Le salaire de la peur), Henri-Georges Clouzot rendezése. Filmezett Amerikában is, egyik ottani filmjében partnere Marilyn Monroe volt. Monroe-val való románcáról felesége, Simone Signoret írt Már a nosztalgia sem a régi (La nostalgie n’est plus ce qu’elle était) című visszaemlékezésében. Yves Montand nagyon népszerű énekes volt Franciaországon kívül is. Rengetegen vásárolták lemezeit egész Európában, és Amerikában. Világszerte, Párizstól New Yorkig, Moszkváig, Budapestig, gyakran előadott sanzonjai a lyoni takácsok (canuts) felkeléséről szól, a 2. világháború francia partizánjairól,[2], a párizsi nagy sugárutakról és körutakról (grands boulevards és egy igen kedvelt szerelmi dal (Jean-Baptiste Clémant szerzeménye 1866-ból), ez utóbbi egyben a Párizsi kommün szimbóluma is, a barikádokon is dúdolták 1871-ben. Charles Trenet (1913–2001) nosztalgikus és ironikus sanzonjait is remekül tudta tolmácsolni, köztük A tenger (La Mer), Que reste-t-il de nos amours. Sugárzott belőle a frissesség, a féktelen életöröm, a francia tájak derűje. A 20. század francia férfi sanzonénekesei közt sok híresség volt (Charles Trenet, Georges Brassens, Gilbert Bécaud (1927–2001), Charles Aznavour, de alighanem Yves Montand volt a legszebb hangú és legtehetségesebb énekes, aki ki tudta fejezni a francia nép, s rajta keresztül minden nép fájdalmát, örömét, kiválóan tudta érzékeltetni éneklésével az élet humoros jeleneteit is. Több földrészen voltak sikeres turnéi, Európában, Amerikában, Ázsiában. Nézeteit illetően híve volt a francia ellenállási mozgalomnak, majd a kommunizmusnak, 1968 után harcos emberjogi aktivistaként tevékenykedett. A francia demokrácia levegője nagy szabadságot biztosított Yves Montand és valamennyi ott alkotó művész számára. Budapesten az Erkel színházban tartott nagy sikerű sanzonestet. 1991-ben halt meg, Párizsban, a Père-Lachaise temetőben nyugszik felesége mellett.

Wikipedia

Hulló levelek

 

 

 

Az első magyar nyelvű tájmonográfia szerzője

Nemesnépi Zakál György, más formában Zakály, 1822-ben bekövetkezett halálakor Senyeházi Nemes Zakál György néven írta a halotti anyakönyv, míg ő maga olykor a Szakál nevet használta (Senyeháza, 1761. október 11. – Senyeháza, 1822. február 21.) őrségi őrnagy, kisnemes, református presbiter, erdőispán és író. Az első magyar nyelvű tájmonográfia szerzője, amely az Eőrséghnek Leirása címet viseli. A könyv csak 1985-ben, megírása után százhatvanhét évvel jelent meg.

“„Eőrségnek Tartománya fekszik az Országhnak Napnyugoti Szélén I.N. Vas Vármegyének Déli részében, dél felől közel a’ Vandalusok, Napnyugot felől pedig a’ Stáerek szomszédságában, …. . Nap keletről határos I.N. Zala Vármegyével, ….”- írja Nemes-Népi Zakál György 1818- ban az Őrségről. Valamikor járatlan rengeteg volt ez a folyók formálta dombvidék, az országot védelmező gyepüvonal fontos szakasza.”

Forrás itt

A “LEGMAGYARABB MAGYAR ORVOS” EMLÉKEZETE

Flór Ferenc (Váradolaszi, 1809. október 10. – Pest, 1871. július 7.) orvos, orvosi szakíró, honvéd alezredes, az 1848–49-es szabadságharcban a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Orvosi és szakírói munkássága

Már negyedéves orvosnövendékként, 1831-ben koleraorvosnak nevezték ki Kalocsára. Kisdedápolás című orvosi disszertációját – Magyarországon elsőként – magyar nyelven írta és védte meg, 1833-ban. A későbbiekben is erőfeszítéseket tett az egységes magyar orvosi szaknyelv megteremtéséért, 1833-tól 1848-ig Bugát Pál mellett társszerkesztője[2] lett az e területen úttörő munkát végző Orvosi Tár című folyóiratnak. E mellett 1840-től 1848-ig szerkesztette a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek Munkálatok című kiadványát. 1838-ban a Magyar Tudós Társaság levelező tagjául fogadta. 1842-től tagja lett az első magyar orvosi társaságnak, a Budapesti Királyi Orvosegyesületnek és a bécsi orvosi társulatnak. 1845-től lett tagja a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak. A gyakorlati sebészetben törekedett az új, a korban modernnek számító eljárások alkalmazására, 1847-ben az elsők között volt, aki a kloroformnak a sebészetben való használatával kísérletezett. A szabadságharcot követő internálása lejárta után figyelme a közegészségügy és az orvosi érdekvédelem felé fordult. 1861-ben elnökletével alakult meg az ország első helyhatósági közegészségügyi bizottsága, így őt tekintik a magyarországi közegészségügy egyik megteremtőjének. Egészségügyi okokból szorgalmazta a főváros vízvezeték-hálózatának kiépítését, illetve új közvágóhíd építését. 1863-ban egyik kezdeményezője volt az orvosi érdekvédelmi mozgalom elindításának. 1869-ben a A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Országos Egyesülete másodelnökévé választották.

Wikipedia

Flór Ferenc sírja Budapesten. Kerepesi temető: J. 116.

A “LEGMAGYARABB MAGYAR ORVOS” EMLÉKEZETE itt

 

 

Máté Péter énekes, zeneszerző és zongorista

Máté Péter (Budapest, 1947. február 4. – Budapest, 1984. szeptember 9.)

Ifjúsága és a kezdetek

Hat éves korától magánúton, 14 éves korától zeneiskolákban tanult. Tanította Bágya András és Balassa P. Tamás is. 1965-ben érettségizett a Petőfi Sándor Gimnáziumban, ugyanabban az évben megalapította első zenekarát. Az Illés zenekarral készítette első dalait. 1967-ben készítette el első saját felvételeit, az „Úgy várom, jössz-e már?” és a „Mondd már”-t, még ugyanebben az évben a „Néger zongorista dala” című felvétellel a polbeat fesztiválon első díjat nyert.

Pályája csúcsán

Változatos pályája során Szocsiban és Athénban ért el fesztiválhelyezést, előadói díjat nyert a párizsi sanzonversenyen, fellépett többek között Kubában és Kanadában is.[1] Az 1970-es évek elején rendszeresen fellépett a Műegyetem Ezres klubjában volt feleségével, Dékány Saroltával. 1973-ban a „Hull az elsárgult levél” című dala első lett a Made In Hungary rádiós vetélkedőn. 1973–74-ben az Express együttessel lépett fel (többek között a Drezdai Dalfesztiválon). 1976-ban harmadik helyezést ért el az írországi Castlebarban, 1977-ben másodikat az „Együttlét” című dallal a Metronóm 77 televíziós fesztiválon. 1979-ben megkapta a Magyar Rádió nívódíját, 1981-ben a legjobb hangszerelés díjával jutalmazták a táncdalfesztiválon. „Elmegyek” című dala „Nicolas” címmel, Sylvie Vartan előadásában világsláger lett. Hangszerelt musicalt (Jesus Christ Superstar), írt színházi kísérőzenét (A királynő katonái, Kaméleon). Az S. Nagy István – Máté Péter szerzőpáros írta a Krízis című rockmusicalt is, amit a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon adtak elő, az egyik főszereplő balesete miatt csupán néhány alkalommal. (E műnek különlegessége, hogy a rockzenészeket és a színművészeket itthon talán először állították egy színpadra; a szereplők többek között: Csongrádi Kata, Vikidál Gyula). Számtalan duettet is énekelt, többek között Kovács Katival, Cserháti Zsuzsával, Házy Erzsébettel, Dékány Saroltával és Zalatnay Saroltával.

Wikipedia

Most élsz

 

 

 

Harcsa Veronika dzsesszénekes

Harcsa Veronika (Budapest, 1982. október 8. –) magyar dzsesszénekesnő.

Életpályája

2008-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszékén, de korábban a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója is volt. 2005-ben alapította saját jazz zenekarát, mellyel még ugyanabban az évben elkészítették Speak Low című, jazz standardeket feldolgozó lemezüket. A Speak Low 2007 júliusában jelent meg Japánban a Nature Bliss kiadónál, és megjelenésekor rögtön a legnagyobb japán lemezbolthálózat, a Tower Records vokális jazz eladási listájának élére ugrott.
Számos jazz szereplésén kívül kortárs művészeti, alternatív és elektronikus zenei produkciók aktív résztvevője. Énekelt az Off Társulat két kortárs táncos koreográfiájában: a Fészek és a Szomjas vagyok című előadásokban. Az Erik Sumo Band énekesnője volt. Puskás Tamás rendezésében a Centrál Színház Shakespeare, A velencei kalmár című előadásának zeneszerzője, zenekarával az előadások élő kísérője. Vendégként olyan zenekarokkal dolgozik együtt, mint a Nicola Conte Jazz Combo, a Thomas Siffling Trio, a Pannonia Allstars Ska Orchestra, a Korai Öröm, Freestyle Chamber Orchestra, a Budapest Jazz Orchestra, a Smárton Trió, a Fugato Orchestra és a Colorstar. Különféle zenei fesztiválok résztvevőjeként fellépett már Japánban, Németországban, Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Finnországban, Norvégiában, Izraelben, Görögországban, Szlovákiában, Szerbiában és Romániában. A 2007-es Budapest Fringe Fesztiválon elnyerte „A Fringe legjobb hangja” díjat. A 2009-es Fonogram díjátadón az év jazz-albuma a You Don’t Know It’s You lett. 2010-ben a frissen megalakult Bin-Jip együttes énekesnője lett. 2011-ben megjelent Lámpafény címmel a magyar költők verseit megzenésítő albuma.

Wikipedia

Harcsa Veronika generációjának egyik legsokoldalúbb és legkiemelkedőbb énekese, aki Magyarországon túl egyre inkább kivívja a nemzetközi jazzközönség figyelmét is. Folyamatosan koncertezik és írja dalait, jelenleg két fő projektje a Gyémánt Bálinttal közös akusztikus duó és a kísérleti elektronikus zenét játszó Bin-Jip. Berlinben havi rendszerességgel ad koncertet a helyi szcéna művészeinek meghívásával, a Művészetek Völgyében pedig saját udvart vezet.

Forrás itt

Too Early

 

 

Dr. Polcz Alaine

Dr. Polcz Alaine (Kolozsvár, 1922. október 7. – Budapest, 2007. szeptember 20.) magyar pszichológus, írónő, a tanatológia (a halál és gyász kutatása) magyarországi úttörője, a Magyar Hospice Mozgalom, majd alapítvány életre hívója,

Élete

19 évesen ment férjhez, de a második világháborúban megsérült, a klinikai halál állapotába került. Előtte borzalmas szenvedéseken ment keresztül szovjet katonák folyamatos, csoportos erőszaktétele, kínzása és a nélkülözés miatt.[1] A házassága is felbomlott, ez és a háború borzalmai egész életén nyomot hagyott. 1949-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán, pszichológia szakon. Ugyanebben az évben másodszor is férjhez ment Mészöly Miklós íróhoz, akivel házassága 2001-ig, Mészöly haláláig tartott. Pályája kezdetén elmebetegekkel folytatott művészeti terápiát, később játékdiagnosztikával foglalkozott. 1970-től a Tűzoltó utcai II. számú Gyermekklinikán dolgozott, ahol a nagyon súlyos beteg és haldokló gyermekek és hozzátartozóik pszichológusa volt. 1976-ban Magyarországon elsőként hozott létre klinikai osztályon játszószobát, illetve külön szobát a szülők számára. 1991-ben hozta létre a Magyar Hospice Alapítványt

Alkotásai, találmányai

Pszichológusok széles köre alkalmazza Polcz Alaine játékdiagnosztikai módszereit, mellyel a Világjáték szceno bábteszt alapjait fektette le. Alaine életének kettősségét mutatja, hogy míg a halál pszichológiájáról ismeri őt a szakma, addig a gyermekpszichológia területén éppen olyan nagy a munkássága. Élete egyik utolsó yermekpszichológiai alkotása a Világjáték “folytatása”, tökéletesítése – egy szceno bábteszt, amely megfelel a gyermek vizuális beállítottságának, tehát képszerű, dramatikus, jelképes, biztosítja az érzelmek kivetítését és lereagálását. Funkciójában hasonlít a Báb-, illetve Világjátékhoz, hiszen segíti a gyermek világának megismerését, megfigyelőképességét, találékonyságát. Fejleszti alkalmazkodó képességét, amikor a játékot segítő felnőttel együtt játszik, segíti a gátoltság, félénkség feloldását. A játékfigurákkal a gyermek azonosul, egy-egy figura tág lehetőséget ad az identifikációra.

Wikipedia

A gyász szerepe és hagyományai itt

 

 

 

A Védegylet megalapítása

… amint az egyes embernek szüksége van az erősb elleni ótalomra, s csak ép ezáltal lesz szabaddá, ép úgy a gyöngébb – azaz nemzetgazdasági szempontból szólva – fejletlenebb nemzetnek is ótalomra van az erősb ellen szüksége, különben közöttük az úgynevezett kereskedési szabadság olly forma lesz, minő van a boros hordó s a pincér között, aki azt szabadon csapra üti.”

Kossuth Lajos

A Védegylet megalapítását először megyei szinten – Tolnában – a Perczel fivérek kezdeményezték még 1842-ben. A tagok arra kötelezték magukat, hogy hat évig csak hazai fogyasztási cikkeket vásárolnak. Példájukat Zala és Veszprém vármegyében is követték. 1844. október 6-án az országgyűlési alsótábla üléstermében hozták létre a Védegyletet, melynek elnökévé Batthyány Kázmért, alelnökévé Teleki Lászlót választották. Az igazgató Kossuth Lajos lett.

Az alakuló gyűlésén elfogadott alapszabályai szerint a külföldi árut ki kell szorítani a hazai piacról, amelyet a honi ipar számára kell biztosítani. A Védegylet tagjai becsületszóra megfogadták, hogy hat évig csak magyarországi árut vásárolnak: csak magyar mesterembereknél dolgoztatnak és olyan iparcikkből nem vesznek külföldit, amelyből belföldit is lehet kapni.

Petőfi Sándor VÉDEGYLETI DAL

Van-e szebb lánc a világon,
Mint mely minket összefuz?
Buvös karikába gyüjte
Minket a szent honfituz.

Sír volt keblünk, és halottja
Volt a hazaszeretet;
Nagyszeruen uljük e föl-
Támadási innepet!

Nemzetünk, e nagy folyó, mely
Mindig százfelé szakadt,
Egyesítve innepénél
A különvált ágakat.

Millió és millió száj
És egyetlen hang legyen,
Mely kiáltsa lelkesedve
A magasztos innepen:

„Elfogadjuk, bármi durva,
Amit a hon méhe szül;
Bármi lágy és bármi pompás,
Semmit, semmit e kivül!”

És ne szóljon áldozatról,
Lemondásról senki sem;
Kötelesség! mit az ember
Hon jólléteért teszen.

S a király a honnak atyja,
Mint valóban jó atyánk,
Karjait kiterjesztendi,
És az áldást mondja ránk.

Pest, 1844. október-november

 

 

 

Tanárok Világnapja

Az UNESCO, UNDP, UNICEF, ILO és az Education International szervezetek vezetőinek közös nyilatkozata a Tanárok világnapja alkalmából

A tanárok mai világnapján kiállunk a tanárokért, mert a tanárok jelentik a jó iskolarendszer alapját, és a jó iskolák az alapjai egy egészséges és demokratikus közösségnek. A tanárok jelentik a kulcsot az Oktatást mindenkinek (Education for All) program céljainak megvalósításához. Az egyetemes, minőségi alapfokú oktatás kitűzött céljának 2015-re való eléréséhez milliónyi új tanári pozíció létrehozására van szükség, de miközben új tanárokat keresünk, a tanítás és tanulás minőségén is javítanunk kell. Arra bíztatjuk a kormányokat, hogy biztosítsanak a pedagógusoknak továbbképzési lehetőségeket, adjanak lehetőséget a megfelelő képzettségen alapuló folyamatos szakmai fejlődésre. Ahhoz, hogy elkötelezett és sokszínű tanárok számára tegyük vonzóvá a tanári hivatást, olyan környezetre van szükség, mely a szakmai autonómiát és egyenlőséget értékeli. A pedagógusokat támogatni kell a diákok iránti felelősségük beteljesítésében, miközben hallgatni kell mondandójukra, amikor az iskolai vezetéshez, az oktatási rendszerek és közhivatalok szervezeteihez fordulnak. A tanári fizetéseket úgy kell – objektíven és tisztességesen – megállapítani, hogy az arányban álljon a hivatás fontosságával, az egyes tanárok különböző végzettségeivel és a rájuk háruló felelősség nagyságával.A tanárok cserébe elszámolással kell tartozzanak diákjaik és közösségük felé. Ösztönözzük a pedagógusokat, hogy a legmagasabb etikai és szakmai normák alapján tervezzenek és valósítsanak meg egy tanári magatartási kódexet, azt a célt szem előtt tartva, hogy minden diák hatékony és egyenlő oktatásban részesülhessen. Ez a világnap jó alkalmat ad arra, hogy biztosítsuk megbecsülésünkről azokat a nőket és férfiakat, akik inspirálnak, kihívások elé állítanak minket és gondoskodnak rólunk. Ezen a napon felemeljük szavunkat a támogató oktatási környezet megvalósításáért, a megfelelő tanárképzésért, és biztosítékokat kérünk a tanárok jogainak védelmére. Meg kell törnünk a tanárok romló szakmai feltételeinek ördögi körét, hogy az oktatás általános minőségén javítani tudjunk. A világ sokat vár a tanároktól – ők cserébe jogosan várják ugyanezt tőlünk. A mai Tanárok Világnapja egy lehetőség mindannyiunk számára, hogy kiálljunk a tanárokért.

Forrás itt

Bővebben itt

 

 

 

Wilhelm Dilthey

A természetet magyarázzuk, a történelmet megértjük

Wilhelm Dilthey (1833. november 19. – 1911. október 1.) német történész, pszichológus és szociológus, valamint idealista filozófus. Az irracionalista életfilozófia egyik megalapítója.

A Berlini Egyetem Filozófia Tanszékét is vezette. Fiatalként követve a családi hagyományokat Heidelbergbe ment teológiát tanulni. Többek között a híres német filozófus, Kuno Fischer is a tanára volt, így Dilthey korai életszemlélete a neokantianizmus hatása alatt formálódott. Heidelberg után a Berlini Egyetemre ment, majd 1867-ben Bázelben szerzett doktori címet. Tanított Kielben és a mai Wrocławban is, majd 1882-ben tért vissza Berlinbe. Foglalkozott a filozófiai hermeneutikával is, amely az értelmezést és a megértést vizsgálja. Dilthey szembeállította egymással a természet- és a szellemtudományokat. Nem tagadta ugyan a természettudományok jelentőségét, de hangsúlyozta hogy ennek csak külső tapasztalatokkal van dolga, a szellemtudomány a belső tapasztalattal, az öntudattal foglalkozik. Szerinte a szellemtudományok az élet intuitív tudatából indulnak ki, éppen ezért csak ezeken keresztül lehetséges az élet megértése. Dilthey filozófiájának másik jellemző sajátossága az irracionalisztikusan értelmezett történetiség, a historizmus volt. Elvetette a törvényszerű történelmi fejlődés, a haladás fogalmát és a történelmi előrelátás lehetőségét, s a történelmet emberformáló irracionális folyamatnak tekintette.

Wikipedia

Fodor László Wilhelm Dilthey itt

 

 

 

SZENT MIHÁLY NAPJA (SZEPTEMBER 29.)

Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint ő a túlvilágra költöző lélek kísérőtársa, bírája. Ezzel függ össze a halottszállító saroglya “Szent Mihály lova” elnevezése. E nappal megkezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tartott. Mihály napja a név gyakorisága miatt kedvelt névünnep. Szent Mihály napja, a gazdasági év fordulója. Ezután kezdték a kukoricát törni. A Szent György napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották haza. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is volt. A Hortobágy vidékén Mihály nap volt számukra a legnagyobb ünnep, amikor mulatságokat, bálokat is rendeztek. E napon gyakran vásár is volt, a pásztorok ilyenkor egészítették ki a felszerelésüket. A cselédfogadás egyik időpontja. Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan. Közismert mondás: “Szent Mihály lova deres, behozza a telet!” Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárására. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.

Szent Mihály-napi hagyományok itt