Huzella Péter

Huzella Péter (Budapest, 1949. szeptember 27. –) Kossuth-díjas (2000) zeneszerző, gitáros-énekes, a Kaláka együttes, majd a Neil Young Sétány (NYS) formáció tagja.

Pályafutása

Huzella Elek zeneszerző és Csanak Éva festőművész fia. 1968-1973 között az Ybl Miklós Műszaki Főiskola hallgatója volt. 1973-1975 között a Középülettervező Vállalatnál dolgozott. A megzenésített verseket előadó Kaláka együttes tagja volt 1975-1995 között. Az együttesből 1995-ben vált ki, hogy zeneszerzői és előadóművészi elképzeléseit jobban megvalósíthassa. 1995 óta a Merlin Színházban és a Kolibri Színházban szerző, előadó. 1989 óta fellépésein Zalán Tibor költővel írt balladáit adja elő, valamint egyszemélyes interaktív színházi előadást játszik gyermekeknek Tudod-e hol van Garaboncia? címmel. A Magyar Televízióban Zenegér című heti műsora volt.

Love & war (szerelem és háború) itt

 

 

A mai Európa képe

Théodore Géricault (Rouen, 1791. szeptember 26. – Párizs, 1824. január 26.) ismert francia festő, leghíresebb alkotása a Medúza tutaja. Egyike volt az első romantikus festőknek

Medúza tutaja

A Théodore Géricault által 1819 körül készített Medúza tutaja című festmény egy olyan politikai üzenetet rejt, amit a mai közönség talán már nem is ért. A festmény a Médusa nevű francia hajó szerencsétlenségére emlékezik, amely Mauritániában futott zátonyra. A 150 matróz sebtében egy tutajt ácsolt össze, amely közel két hétig volt szállásuk, amikor megmentette őket egy brit zászló alatt közlekedő hajó. A 15 túlélőnek kannibalizmusra kellett vetemednie, hogy megmeneküljön. A hajótörést az inkompetens kapitány hibájának tartották. A lakosság körében elterjedt pletyka szerint állását azért kapta, mert XVIII. Lajos francia király egyik kedvence volt. (Valószínűleg az uralkodónak semmi köze nem volt a kinevezéséhez.) A festmény horrorisztikus részei megosztották a művészetpártolókat is a politikai szekértáborok mentén. Az antiroyalisták mestermunkának tartották, míg a korona odaadó támogatói elítélték, s provokációnak kiáltották ki.

 

 

Szentgyörgyi Kornél festőművész

Szentgyörgyi Kornél (Budapest, 1916. október 30. – Budapest, 2006. szeptember 25.) Kossuth- és Munkácsy-díjas magyar festőművész.

Életpályája

1935-41 között tanulmányokat folytatott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Karlovszky Bertalan és Szőnyi István voltak. Római ösztöndíjas időszakában, 1942-ben Rómában, a Cinecittához tartozó főiskolán díszlettervezést tanult. 1948–52-ben a csepeli képzőművészeti szabadiskolát vezette. 1952–56-ban tagja volt a Honvéd Képzőművészeti Stúdiónak. 1938-tól kiállító művész, történelmi képeivel és életképeivel vált ismertté. Az 1950-es években a munkáséletet és a katonaéletet ábrázoló szocreál stílusban festett képei megfeleltek a hivatalos művészeti irányzatnak. Imre Istvánnal közösen festett Almaszedők című képét 1953-ban Kossuth-díjjal jutalmazták. Az 1960-as években eltávolodott a szocreál stílustól, a látványelemek absztrahálásával eljutott a konstruktív, dekoratív táj- és csendélet kompozíciókig, majd a teljes absztrakcióig. Életének végső alkotó időszakában ritmikus szín- és formakompozíciókat festett.[1] A Fészek Művészklub tiszteletbeli tagja volt. Műveit a Magyar Nemzeti Galériában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Szolnoki Képtárban, a Várpalotai Múzeumban, a szlovákiai Dunaszerdahelyi Galériában, a lengyelországi Słupsk Múzeumban, valamint hazai és külföldi magángyűjteményekben őrzik. Sok munkája sikeresen szerepelt a párizsi L’Hotel Drouot festmény aukcióin.

Bővebben itt

 

 

Széchenyi István

Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász

Bécsben született 1791. szeptember 21-én, a Herrengasse 5. sz. házban, a közeli Szent Mihály római katolikus plébániatemplomban keresztelték meg. Édesapja, gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, édesanyja tolnai Festetics Julianna grófnő, gróf Festetics Pál lánya, aki első férje, Széchényi József 1775. november 20-án bekövetkezett halála után, 1777. augusztus 17-én pápai engedéllyel annak testvéréhez, Ferenchez ment feleségül. A házasságukból hat gyermek született, közülük három fiú- és két leánygyermek érte el a felnőttkort, közülük István volt a legfiatalabb.Széchenyi István gyermekkorát Nagycenken és Bécsben töltötte. Nevelését atyja irányelvei szerint Lunkányi János magántanító vállalta magára, egyes tantárgyak oktatását azonban külön szaktanárok végezték. Ezek között volt például Révai Miklós, a magyar nyelvészet egyetemi tanára, aki kiemelkedő rajzkészséggel is rendelkezett, az építészetre tanította – a Franciaországból menekült – Antoine Poupar házi káplán pedig olasz és francia nyelvből adott neki órákat. A család körében a magyar nyelv volt az uralkodó és a gyermekek nevelése is magyar szellemben történt. Maga Széchenyi István jobban beszélt németül mint magyarul.[5] Kazinczy Ferenc egy alkalommal meglátogatta a grófi családot, s az apa azt kérte tőle, hogy gyermekeivel csak magyarul beszéljen. Mint későbbi nyilatkozatai bizonyítják, nevelésére különösen anyja gyakorolt jótékony befolyást. Széchenyi nem a korán érett, hanem a szorgalmasan és alaposan tanuló gyermekek közé tartozott. Az évenkénti vizsgákon, amiket, apja kívánsága szerint, nyilvános iskolában kellett teljesítenie, kitűnő eredménnyel felelt meg.

“A magyar mélyen aludt. Eközben nyelvét felejté, nemzeti színét veszté. Sok azt hitte, nem eszmél már fel többé, s el van olvasztva. De a magyar felébredt; mily halovány színben, mily torzalakban, ki-ki előtt ismeretes. Alig van nemzetek közt ily iszonyatos példa. Sok ezt azonban fel sem vette, sőt álfényében, mint Armida kertjében, még tetszett is magának. Többnek azonban tűrhetlen volt az önmegismerés e keserű képe, ámde erő nem szilárdítá keblét; kétségbeesett, s magára hagyta a hont. Voltak végre olyasok, kik dagály s szélvész dacára nem gyengültek el, s férfiak maradtak a veszély óráiban. – S ismét élet felé kezdett fordulni a haza. Oly hervadólag tengett azonban szerencsétlen vérünk, hogy lehetetlen vala, miképp mi újabbak folyvást pirulván fejletlen, aljas létünkön, az előttünk oly ragyogó példák útmutatása szerint ne ébredeztünk volna azon szent kötelesség érzetére, hasonlólag járulni hű kebellel közanyánk ápolásához. És e nemes érzet nőttön nőtt, s hála a nagy istennek, már oly szép gyökereket vert, miképp a legszebb virágzásnak bizton elibe tekinthetni, hahogy a visszahatás felhőszakadása nem sodorja azokat ismét tőstül ki. Ámde itt a baj, és e veszély mutatkozik aggasztólag.”

Wikipedia

Boldog Diána napot!

A Diána név (görög) Jelentése: nap, nappal, ragyogó.

Életfeladata az önfeláldozás és a lemondás. Ehhez feltétlen belső hit és meggyőződés kell. Meg kell tanulnia elfogadni a nehézségeket. Ezt nehezen teszi meg, azt hiheti, hogy ez gyengeség. Meg kell tanulnia, hogy mindenért áldozatokat kell hozni. Előfordulhat, hogy lemond a szerelemről a gyermekért, vagy a gyermekről a párkapcsolatáért. Azon fáradozik, hogy boldog világot teremtsen magának és a tágabb környezetének is. Amennyiben ezt vállalja, biztos a siker. Problémákat okozhat, hogy hajszolja a sikert és a hatalmat. Ha nem tud uralkodni a szenvedélyén, a ágyain, tönkreteheti magát és akit szeret. Hajlamos a szélsőséges megnyilvánulásra, hogy felhívja magára a figyelmet. Sokszor álmait és illúzióit kergeti, és ez csalódásokhoz vezet.

Forrás itt

 

 

Boldog Edit napot!

Az Edit név germán eredetű, jelentése: vagyon és harc

Életének feladata a célok és lehetőségek közötti egyensúly megtalálása. Amennyiben ez nem sikerül, áldozatnak érezheti magát. Hajlamos mindent alárendelni saját elképzelésének és vágyainak. A dolgokhoz gyakran mereven áll, és ez alkalmat ad mások korlátozására. Erre környezete agresszivitással reagálhat, ami áldozattá teheti. Ez jelenhet meg párkapcsolatában is. Meg kell tanulnia a partnerének szabadságot adni, mert társa egyébként elmenekül. Sokszor a társban az apát keresi. Nehezen éli meg, hogy párjának azt adja, amire vágyik, nem azt, amire ő gondol. Nehezen alkalmazkodik, a kényszerhelyzetekre utálkozással és megvetéssel reagál. Gyakran féltékeny és ilyenkor nyomoz és kutat.

Forrás itt

Boldog Enikő napot!

Az Enikő név (magyar) Vörösmarty Mihály névalkotása az ősi Enéh (ünő) névből a -kő kicsinyítőképzővel.

Életfeladata a világ és és a környezetének szolgálata. Hajlandó mindenki gondját a vállára venni. Gyakran a család és a munka összehangolása az, amit meg kell tennie, bár ebben gyakran vall kudarcot. Erós benne a megfelelési kényszer, ezért a jelentéktelen dolgokat is megbeszéli a családtagokkal, akár testvére véleményét is kikéri a döntésben. Irányultsága a maximalizmus és a sikerre való törekvés. Nagyok az elvárásai mind magával, mind a körülötte élőkkel szemben. Párkapcsolatában is előrébb van a megbizhatóság és a hűség, mint a szenvedély. Érzelmeit nehezen éli meg, fél a kudarctól és a csalódástól. Minél előbb lesz családja, annál könnyebben tud megnyílni. Gyengesége lehet, hogy nehezen tud ellazulni, mereven ragaszkodik az előírásokhoz és szabályokhoz.

Forrás itt

A keresztény egység napja

A KERESZTÉNY EGYSÉG NAPJÁt 1996 szeptembere óta tartják az ezeréves fennállását ünneplő Pannonhalmi főapátságban. Az első eseményen képviseltette magát a grúz, a román, a szerb, az orosz, a magyar ortodox egyház, jelen voltak a magyar katolikus, református és evangélikus egyház vezetői. A különböző országokból érkezett, különböző felekezetek hívőiből álló zarándokok, hívők, papok és püspökök ökumenikus istentiszteleten vettek részt.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

Forrás itt

Zrínyi Miklós FESZÜLETRE
1.
Sirtál már eleget lám Ariannáért,
Fogyattad könyvedet csak egy Violáért,
Csak meg nem változtál, mint Biblis, semmiért,
Édes Musám, füért és rothandó eszközért.

2.
Hidd ki most magadbul könyvedet nagy okért,
Árrassz cataractát szemedbül méltóért;
Azért, ki körösztfán függött büneidért,
Az ki Istened volt, megholt váltságodért.

3.
Hogy nézhetsz emberre, ember teremtője?
Igy téged megcsufolt ő hitetlensége,
Annyi sok vett jókért, mint tenger fövenye,
Mint latrot, mint tolvajt, feszite körösztre.

4.
Onnan is mutattad, igaz juhász voltál,
Veszett nyájod után magasrul vigyáztál,
Atyádnak vétkekért sokat imádkoztál,
És elfelejtkezni vétkünkrül akartál.

5.
Virágzott tested is halálos sebektül,
Ázott az szemed is igen bőv könyvektül,
Szájad megkeserűlt az mérges ecettül,
Bajt vittál, harcoltál halállal vitézül.

6.
Vitézek Istene, te függsz az körösztfán,
Ki győzedelmes vagy, s ezer sereged van.
Hun karod, fegyvered, hun vitézséged van?
Hun van angyali kar, hun istenséged van?

7.
Hej, mert te ezeket mind fottig letetted,
Égi hatalmadat, nagy istenségedet;
Az emberi testet magadra fölvetted,
Azért hogy hullathasd érettünk véredet.

8.
Azért hogy poklokban, láttad, merültünk volt.
Azért hogy mi lölkünk örökségre megholt,
Szállottál le égbül, az hun lakásod volt,
Függöttél körösztfán, az kin tested megholt.

9.
O te nagy Jehova, kegyelem forrása,
Kegyelmes Eloim nagy Istennek fia,
Seregek Istene, zsidóknak királyja,
Alfa és Omega, és jók bizodalma!

10.
Látod, mi érdemünk, mint küvön hangyanyom,
Sok bününk peniglen, mint levél az fákon,
Mint örvény tengeren, és fövény az parton,
És mennyi madár jár levegőben szárnyon.

11.
De mind ezeknél is nagyobb te kegyelmed,
Annak vége nincsen, s azért bizunk benned.
Mi hasznod féreggel neked törvényközned,
Hatalmot mutatnod, és ránk fegyverkezned?

12.
Száraz polyva ellen, az kit szél elhordoz,
Mutatod erődet, ha ránk haragot hozsz,
Nem illik az harag, Uram, irgalmadhoz,
Nagyobb dücsőséget bennek kegyelem hoz.

13.
Uram, nem miértünk, sem mi érdemünkért,
Hanem kegyelmezz meg magad irgalmáért;
Ne legyen heában, hogy fiad ontott vért
Körösztfán miértünk, az mi váltságunkért.

 

 

 

Nemes-Lampérth József festő és grafikus

Nemes-Lampérth József(Budapest, 1891. szeptember 13. – Sátoraljaújhely, 1924. május[2]) magyar festő és grafikus. A 20. század elején a magyar avantgárd egyik legeredetibb egyénisége

Értékelés

A magyar avantgárd, azon belül az aktivizmus robusztus tehetségű művésze volt, majd őt szorosan követte Uitz Béla. Nemes Lampérthnak a sors kevés időt hagyott a kifutáshoz, 32 éves korában meghalt, de még így is körülbelül 150 darab festmény és grafika maradt utána. Elborult elmével is világos pillanataiban kiváló grafikákat alkotott. A Magyar Nemzeti Galéria 1963-ban, majd 1992-ben rendezett műveiből gyűjteményes kiállítást. Stílusában már 1912-ben a Városliget című képén megfigyelhető az a képessége, hogy erőteljes vonalak tömegével kompozíciót teremt, ugyanez jellemző utolsó, 1920-as Önarcképére és az 1922-es Egy férfi arcképe címűre. Ezzel a technikával készít további kiváló vázlatokat és szénrajzokat.

Wikipedia

Festő. Az Iparrajziskolában Vesztróczy Manó, majd a Képzőművészeti Főiskolán Bosznay István és Zemplényi Tivadar növendéke volt. Nem fogadta el mesterei naturalista, akadémikus metódusát, a vita kiélesedése miatt el kellett hagyni a főiskolát. Nagybányára, majd 1913-ban Párizsba utazott tanulmányai folytatására. Az I. világháborúban szerzett sebesülés következtében bal keze megbénult. Munkáira lassan felfigyeltek, több rajzát közölte a Ma c. folyóirat, s a Szépművészeti Múzeum is vásárolt tőle. 1917-ben részt vett a Nemzeti Szalonban rendezet Fiatalok Kiállításán, 1918-ban pedig a MA III. demonstratív tárlatán. Sikerei ellenére is szörnyű nyomorban élt. A Tanácsköztársaság idején kinevezték a Proletár Képzőművészeti Tanműhely tanárává. A Tanácsköztársaság után letartóztatták, majd Berlinbe emigrált, ahol 1920-ban a Gurlitt-Galerieben nagy sikerű kiállítást rendezett. Egy itt megismert Ekström nevű svéd mecénás meghívására Svédországba utazott, de idegrendszere teljesen összeroppant. Az ideggyógyintézetben még néha nagyszerű műveket alkotott, végül azonban a sátoraljaújhelyi elmeosztályra került, ahol meg is halt. Uitz Béla mellett ő képviselte leginkább művészetével a expresszív monumentalitást és aktivizmust a világháború előtti években. Konstruktív festői törekvései Cézanne-hoz kapcsolódtak és rokonok a német “fauves” festők stílusával. Hallatlan erővel tanúskodó, a formákat szintetikusan leegyszerűsítő szénrajzaiból és olajképeiből (Női akt stb.) többet őriz a Magyar Nemzeti Galéria. 1963-ban a Magyar Nemzeti Galéria rendezett emlékkiállítást műveiből.

Forrás itt

Boldog Teodóra napot!

A Teodóra név (görög-latin-német) Jelentése: Isten ajándéka.

A tekintély és az önbizalom megjelenése. Szereti és elvárja, hogy felnézzenek rá, ezt a biztonság megteremtésének érdekében teszi. Keresi az olyan élethelyzeteket, ahol irányíthat másokat. Ezzel azonban elmegy a karrier felé, így nehezedik a család lehetősége. Amit kitűz maga elé, azt teljes szívvel csinálja. Mások is hisznek benne, , hogy célját megtudja valósítani. A környezetében lévőket kell segítenie. Ennek a legegyszerűbb módja a család. Párjában meg kell találnia a kiteljesedés lehetőségét. Talán egy olyan közös vállalkozás lehet megfelelő, ahol ő adja a célt, a párja pedig megvalósítja. Fel kell ismernie, hogy az önbizalom nem jelent tévedhetetlenséget.

Forrás itt